KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA és környéke KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA KISTARCSA
Kistarcsa és környéke
Gödöllő felé a
3-as út mentén, Budapest határától mindössze egy kilométerre fekvő, csaknem
tízezer lakosú Kistarcsa nevéhez félelmetesen tapad az internálótábor, amely már
a Horthy-korszakban is működött. Érdekes módon nem a falu szélén, nem valahol az
erdőben, hanem a település közepén. Mennyi idő kell még, hogy
megszabaduljunk az emlékétől?
Kistarcsa az Árpád-korban
szokásos egyik névadási módon a Tar személynévből kapta nevét. A tar szó a
tarkából származtatható, más vélemény szerint a torsa, tarsa szóból – mely
marhát, tehát a gazdagság kifejezőjét jelenti – ered.
– Hogy hívják Kistarcsát eszperente nyelven?
– Cseppnetegyele.
Kistarcsa területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek
arra mutatnak, lelőanyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újkőkoriak
(Kr.e. 4000-2500), a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy később
is mindig éltek itt emberek. A már nemzetiség szerint is azonosítható
maradványok alapján lakóhelyet alakítottak ki területünkön kelták, vandálok,
alánok, szarmaták és avarok.
Az avar birodalom hanyatlása következtében a
honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül
letelepedhettek. A mai kistarcsai temető környezetében feltárt lelőhely tanúsága
szerint a X-XIII. században állott itt település.
A Tarcsa névvel 1352-ben
találkozunk először és 1452-ig volt a Tarchai család birtoka. 1467-ből származik
az első olyan dokumentum, amely - Felsőtarcsa néven - különálló településként
jelöli a mostani Kistarcsát.
A török hódítás nem követelt helyi
emberáldozatokat, viszont a XVI. század végén kezdődött tizenötéves háború
idején (1593-1606) elnéptelenedett a falu.
A török kivonulása és a Rákóczi
szabadságharc bukása után a Habsburgok híveik közt osztották fel a
földterületeket. Az új birtokosok a visszatérő magyar jobbágyok helyett
szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket. Így kerültek Kistarcsára -
Grassalkovich herceg jóvoltából - a felvidéki Trencsén és Nyitra megyékből
szlovákok.
Az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának idején Kistarcsán
fejlődött fel a dicső emlékű isaszegi csatában szerepet játszó Aulich Lajos
vezette sereg.
Kistarcsa történetében jelentős változást eredményezett a XIX.
század végén beindult vasúti közlekedés. A helyi érdekű vasút a vele
párhuzamosan haladó 3-as főközlekedési úttal jelenleg is fontos szerepet tölt be
a kistarcsai lakosok közlekedésében.
A középkori romok köveit felhasználva
1880-ban kezdték meg a jelenlegi katolikus
templom építését.
A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban
alakult Gép- és Vasútfelszerelési Gyár nagy munkásigényének tudható be. Az 1000
embert foglalkoztató gyár lakótelepet épített dolgozóinak a vasútvonal addig
lakatlan oldalán. Ezzel kezdetét vette a település másik irányba történő
terjeszkedése, minek eredményeképpen a fő közlekedési nyomvonal jelenleg
nagyjából két azonos részre osztja Kistarcsát.
A gazdasági válság idején a
vasgyár tönkrement. Területén néhány év múlva kisebb fonalgyár létesült, mely
gyorsan fejlődött.
1928-ban református templom, 1931-ben evangélikus
szeretetotthon épült, mely jelenleg 30 férőhellyel rendelkezik.
A XIX.
század második felében beindult iskolai oktatás nyelve 1888-ig szlovák volt. A
század elején megnövekedett lakossági létszám újabb oktatóhelyeket igényelt,
amit a lakótelepen oldottak meg: a vasgyár megszűnésével a tisztviselők házából
alakítottak ki egy 8 tantermes iskolát. A mezőgazdaság szövetkezesítését
követően sok - föld nélkül maradt vidéki család - a főváros kínálta
munkalehetőség reményében - telepedett itt le. Az igények 1971-ben egy új iskola
megépítését eredményezték, majd az 1978-ban épült 1000 ágyas kórház
működésének megindulásakor újabb oktató bázisra volt szükség. 1989-től
egészségügyi szakiskola és gimnázium is található településünkön.
1919-től 2
éven át működött óvoda, majd az 1936-os újraindítást követően folyamatosan
bővült. Egy időben bölcsőde is volt. A jelenlegi körülmények közt egy óvoda két
telephelyén nyertek elhelyezést a gyerekek, napjainkban 400 fő körüli
létszámmal.
A könyvtár gondolata 1903-ban merült fel először. Jelenleg 14
ezer könyvből válogathatnak a művelődni vagy egyszerűen csak kikapcsolódni
vágyók.
A helyi érdekű vasút villamosításával egy időben kezdődött meg
Kistarcsa villamos árammal történő ellátása. Azóta kiépült a víz, gáz, csatorna
és legutóbb a telefonhálózat is.
A korábban "Új Barázda" nevet viselő
termelőszövetkezet fúzió után a "Szilas" nevet vette fel. A privatizációt
követően jelenleg több kisebb termelőegységként működik.
1922 óta
beszélhetünk helyi orvosi ellátásról. Jelenleg 4 háziorvossal és állandó
ügyelettel működik az orvosi rendelő. 2 gyermekorvos és 2 fogorvos is segíti a
lakosság egészségének megőrzését. Az első gyógyszertár 1923-ban indult, jelenleg
két helyen válthatják ki gyógyszereiket az arra rászorulók. Az egészségház 1932
óta folytatja tevékenységét.
1979-ben Kerepestarcsa néven egyesítették
Kistarcsa és Kerepes községek közigazgatását. Mivel a két szomszédos település
mindig is önálló, sajátos életet élt, az 1994-es népszavazás eredményeként újra
külön önkormányzatok vezetik a községek életét.
Kistarcsa terrülete jelenleg:
10,68 négyzetkilométer.
Az 1989 óta üzemelő uszoda 25 méteres medencéje és
szolgáltatásai a kikapcsolódás mellett sportolási lehetőséget is nyújtanak a
település és a környék lakosságának.
Két pénzintézet működik Kistarcsán, az
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. valamint a Pécel és Vidéke
Takarékszövetkezet fiókjai. Egy áruház és egy üzletház mellett 3 üzletsor és 3
nagy ABC-üzlet szolgálja a lakosság vásárlási igényeit.
A rendszerváltás óta
számos kisebb bolt is nyílt. A település szélén elhelyezkedő ipartelepen több
nagy cég lerakata és néhány termelőüzem folytat tevékenységet.
Kistarcsa
utcáinak nagy részén aszfaltozott úton közlekedhetnek a gépkocsik. Tankolási
lehetőséget két benzinkút ad. Meghibásodás esetén több autójavító műhely közül
választhatnak a gépkocsi tulajdonosok.
A kulturális programok színteréül egy
nagyterem és a klubfoglalkozásoknak helyet biztosító 2 kisebb terem szolgál.
Több esemény már hagyományosan kerül minden évben megrendezésre: kórustalálkozó,
folklórtalálkozó, virágfesztivál, szüreti mulatság... A néptánccsoport
nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhet. 3 népdalkör is tevékenykedik
településünkön, melyek egyike - elsősorban nyugdíjasoknak szóló - vidám
jeleneteket is előad. Amatőr színjátszóink több díjat kaptak már országos szintű
megmérettetéseken. Ünnepélyes eseményeken lép fel a kamarakórus. Elsősorban
szervezéssel foglalkozik a kulturális egyesület.
A legnépszerűbb sportág
helyi hívei a nemzeti bajnokság 3. osztályában játszó labdarúgócsapatnak
szurkolhatnak. Triatlonosaink és kerékpárosaink válogatott versenyzőket
nevelnek. Női kézilabdásaink megyei bajnokságban játszanak. A cselgáncsosok
korosztályukban az ország élmezőnyében találhatók, de rajtuk kívül más
harcművészeti ágakkal is sokan foglalkoznak. A sakkozók szintén megyei szinten
versenyeznek.
Kistarcsa 9150 lakosának nagy része jelenleg is a fővárosban
talál munkalehetőséget.
|
|
|
|
Ahogy a bevezetőnkben említettük, Kistarcsáról még ma is sok embernek a
volt internálótábor jut eszébe, betonkerítéssel, szögesdróttal, őrtornyokkal,
gépfegyverekkel, kutyákkal. Már a második világháború előtt is volt itt
internálótábor. A falu testéből szakítottak ki hozzá 18 ezer négyzetmétert. A
Magyar Királyi Államrendőrség toloncosztálya a területen belüre került
Ganz-kolóniáról kitelepítette a munkáscsaládokat, és helyüket munkakerülők,
csavargók, prostituáltak foglalták el, továbbá politikai felforgató elemek is
kerültek ide, például Rajk László 1931-ben. A háború alatt az öt pavilonban
melléjük kerültek a deportálás előtt álló zsidók. 1945 márciusában már a bujkáló
nyilasokat gyűjtötték ide, majd még abban az évben rendőrlaktanya lett. 1949-ben
megtetszett Péter Gábornak és az Államvédelmi Hatóság rátette a kezét,
biztonsági őrizettel, kihallgatószobákkal, szigorított cellákkal. Ide
telepítették a Budai Déli Központi Internálótábor (Ma Petőfi laktanya a Budaörsi
úton) több ezer foglyát. Újabb épületeket emeltek, a föld alatt is
berendezkedtek. 1953-ban a Belügyminisztérium oktatási, kiképzési intézménye
lett. Rendőrök, határőrök tanultak itt. 1956 novemberétől átmentileg ismét az
állambiztonsági szerveké lett. Aztán folyt tovább az oktatás
tiszthelyetteseknek, tartalékos tiszteknek. 1993-tól 1995-ig idegenrendészeti
objektum: a rendőri ezred kényszerszállást biztosított benne a világ minden
részéről idevetődő, a legkülönbözőbb nemzetiségű átutazó, hontalan, szökött,
üldözött embereknek. A tábort 1995-ben bezárták.
 |
 |
 |
A világhálót
böngészve, a Kistarcsához kapcsolódó információk nagyobbik fele az
internálótáborról szól. Bár még senki sem gyűjtötte össze az emlékezéseket,
irodalmi műveket. Az alábbi szemelvényeket Tóth Gyula történész válogatta
honlapunk számára:
Benkő Zoltán: Történelmi
keresztutak
Bíró
Sándor: A „Mátrai" lovagrend
Böszörményi Géza:
Recsk 1950-1953
Csurka István: Az esztéta
– száraz regény
Erdey Sándor: A recski
tábor rabjai
Faludy György: Pokolbéli
víg napjaim
Nevezetesebb
településrészek
Kistarcsa térképe: www.hungaroring.hu/download/t-kistarcsa.jpg
FALU
A falu eredeti területét jelölte az elnevezés. A Rózsa utca,
Kápolna utca, Malom utca, Kossuth Lajos utca, Hősök tere által határolt
terület.
GYÁRTELEP
Az egykori Fésűsfonó Gyár területe. Budapest felé eső
sarkán található a Terebess
Center.
HOLLANDIATELEP
Kettészeli a közigazgatási határ; a régi része, ahol
a Holland utca is található, Kerepeshez tartozik, az újonnan beépülő része
Kistarcsához. A 3-as főút, Patak utca, Bartók Béla utcánál lévő árok által
körbezárt háromszög alakú terület.
KÓRHÁZ
A Flór Ferenc kórház és környéke.
KÓRHÁZLAKÓTELEP
Az Eperjesi út kórház utáni jobb oldali részén, a
panelházakból álló lakótelep.
KAKASTELEP
A régen itt található baromfitenyészetről kapta a nevét.
A Petőfi utca, Aradi utca, Eperjesi út, Szabadság útja által határolt
terület.
RAKTÁRTELEP
A kórháztól Budapest felé eső rész, ipari
terület.
SPORTTELEP
A labdarúgó pályáról kapta a nevét, az Aradi utca,
Pozsonyi utca, Komáromi utca, Eperjesi út közötti terület.
TELEP
Nevét a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. lakótelepéről
kapta. Az elnevezést később a Rákóczi körút, Thököly utca - Hunyadi utca,
Kolozsvári utca és a Határ utca által körbezárt területre is
kiterjesztették.
ÚJFALU
A Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. fénykorában (1920-as
évek) kialakult településrész. A Rigómező, Holló utca, Komáromi utca által
határolt terület.
VIHARTELEP
Régen ez a terület beépítetlen puszta volt, amin
szabadon keresztülszáguldottak a szélviharok. Később az ide épült településrészt
így hívták. A Völgy utca, Kápolna utca, Dózsa György utca, Kölcsey Ferenc utca
által határolt terület.
ZSÓFIALIGET
Zsófia hercegnőről (Ferenc József anyja) kapta nevét
az egykor ligetes rész. A Homok dűlő, Vasút utca, Rákóczi körút, Attila utca
által határolt terület.
Tények, címek
Kistarcsa
Nagyközség címere:
Helyi sajtótermékek:
Önkormányzati Híradó
A kistarcsai önkormányzat tájékoztató
lapja
Kiadja: a Kistarcsai Polgármesteri Hivatal (ingyenes)
Kerepesi és Kistarcsai Krónika
Kiadja: Irotrofon Bt.
(ingyenes)
--------------------------------
Orvosi
rendelő: Batthány u. 2.
Tel.: (28) 470-840
1978-tól
Kistarcsán működik Pest megye legnagyobb kórháza, a Flór Ferenc Kórház
Semmelweis tér 1., HÉV-megálló: Kistarcsa-Kórház, kék busz: 92-es
Tel.: (28)
370-249).
Gyógyszertár:
Hunyadi utca 8.
Tel.: (28) 470-206
Posta: Iskola
utca 6.
Tel.: (28) 470-609
Benzinkút:
Szabadság útja 56.
Tel.: (28) 470-098
Rendőrség:
Szabadság útja 52.
Tel.: (28) 470-801 (Rendőr örs)
Kerepes HÉV-megállónál található a távol-keleti harcművészetek központja
az Éden Park (Magyar Shaolin
Templom és Chung Hop Kuen Egyesület), 2144 Kerepes, Szabadság útja 102. Tel.:
(28) 492-310. A templomuk mögötti domboldalon szeretnék felépíteni az eredeti
Saolin kolostor tizenhét pagodájának mását.
Kistarcsa és Csömör között épül egy
új Auchan áruház, átadása 2002
végére várható.
"A cég a 20 ezer négyzetméter
fölötti alapterületű bevásárlóközpontok építéséhez kötelező környezeti
hatásvizsgálatot (khv) úgy próbálja megkerülni, hogy egymás melletti telkeken,
egyenként 20 ezer négyzetméternél kisebb áruházat építene." (Levegő
Munkacsoport, 2001. február)
1986-ban
avatták a Szilasligethez közel eső Forma-1-es pályát, a Hungaroringet.
Uszoda az Ifjúság tér 3.
alatt
Tel.: (28) 470-293.
Nyitva:
kedd-csüt.: 6-8h, 15.30-20.30h, szo.-vas.: 10-18h, hétfőn és pénteken zárva.
Kistarcsa
víztornyai: http://viztorony.zona.hu/h/pest/kistarcsa.html
Kistarcsán,
Kerepesen és környékén hagyománya van a gyógynövények termesztésének, a belőlük
készült teák,
illóolajok, aromák, fűszerek, kozmetikumok, élelmiszerkiegészítők gyártásának.
Ma is számos cég tevékenykedik e területen (Kistarcsán: Aroma Bázis, Dymol, Szilasfood, Kerepesen:
Döhler, Salvía, Silanus, Silvestris és Szilas).
Kistarcsai Kulturális
Egyesület (KIKE),
2143 Kistarcsa
Bercsényi u. 18.
Tel.: (28)
470-926
E-mail: kike@axelero.hu
http://www.kike.hu/
Etka és klasszikus jóga Kistarcsán, Kerepesen
Hidán Csaba László: A nomád harcművészetek Kistarcsán
Öt könyvkiadó működik a környéken:
Cartaphilus Kiadó
2143 Kistarcsa
Bem u. 13.
Tel.: (28)
472-295, 30/257-8863
Fax: (28) 472-295
E-mail: lettik@freemail.hu
Kiadóvezetők: Moldován László,
Szász Zsolt
Galanthus
Kiadó
2143 Kistarcsa
Mesgye u. 1.
Tel.: (28) 470-024,
30/9647-144
Kiadóvezetők: Halmos Mónika, Gabula András
Sajgó és Társa
Bt.
2143 Kistarcsa
Pf.: 27.
Tel.: (28) 471-365
Kiadóvezetők: Sajgó
Miklós, Váradi Ferenc
Farkas Lőrinc
Imre Könyvkiadó
2144 Kerepes
Szőlő sor 4.
A Terebess Kiadó
a Terebess Centerben működik
más kereskedelmi és kulturális
létesítményekkel együtt,
kattinson
rá:
Centrum a város
szélén
Kovács Ágnes:
Textilgyárból kulturális központ
(Népszava, 2001. december
14.)
Halmos Mónika: A Kelet kapuja - A Terebess
Centerről
(Kistarcsai Kalendárium 2002, 173-175.
oldal)
«vissza a Terebess Online nyitólapjára